A konfucianizmusban és filozófiában gyökerező kínai kulináris kultúra az "öt íz harmóniájára" törekszik, és a művészi élvezetre helyezi a hangsúlyt, az ihletet pedig az ízesítők adja. 2001 és 2011 között a fűszeripar eladásai 27,723 milliárd jüanról 191,789 milliárd jüanra emelkedtek, átlagosan 21,34%-os éves növekedési ütem mellett. 2010-ben a fűszeripar az ötödik helyet foglalta el az összes élelmiszer- és ital{8}}alágazat között az árbevételt tekintve, 32,36%-os éves-/ Az iparági konszolidáció elmélyülésével várhatóan felgyorsul a fűszeripar.
Hazám hagyományos iparágaként az ízesítőket régóta rossz minőségűnek, alacsony értékűnek és rossz csomagolásnak tekintik, amelyeket gyakran "kis termékeknek" tekintenek. Az elmúlt években a gazdasági fejlődés és a növekvő fogyasztói kiadások következtében a fűszertermékek egyre specializáltabbak és funkcionálisabbak lettek, ami a piaci kereslet növekedéséhez vezetett. A gazdaságilag fejlett régiókban minden élelmiszerre költött 10 jüan után 1 jüant költenek fűszerekre. Jelenleg az iparág hatalmas piacgá vált, éves értékesítése meghaladja a 100 milliárd jüant, és a fűszeriparban kialakulóban van a „kis termék, nagy piac” minta.
Szegmentált szemszögből nézve az ecetipar rendelkezik a legalacsonyabb koncentrációval, jelentős potenciált kínálva a jövőbeni konszolidációhoz és igazodva az egészséges fogyasztás tágabb trendjéhez. Az ecetszármazékok számosak, potenciálisan kiaknázatlan piaci szegmenseket nyithatnak meg, és új növekedési motorokká válhatnak. Ahogy a verseny fokozódik a fűszeriparban, egyre gyakoribbak a fúziók és felvásárlások (M&A) és a tőkeműveletek a nagy fűszergyártó cégek között. A vezető hazai fűszergyártók egyre inkább előtérbe helyezik a piackutatást, különösen az iparág fejlesztési környezetének és a termékek fogyasztói demográfiai adatainak -mélyreható elemzését. Ennek eredményeként számos kiemelkedő hazai fűszermárka jelent meg gyorsan, és fokozatosan vezető szerepet tölt be a kínai fűszeriparban.