A különféle fűszereknek jellemzően saját egyedi ízprofiljaik vannak, amelyek szorosan összefüggenek kémiai összetételük tulajdonságaival. A különböző kémiai összetételek különböző ízérzéseket válthatnak ki. A közönséges fűszerek jellemzően sós, édes, savanyú, fűszeres, umami, sós és keserű ízeket mutatnak. Az alábbiakban azoknak a kémiai összetevőknek az elemzése olvasható, amelyek hozzájárulnak ezekhez a különféle ízérzetekhez.
1. Sósság
A sósság a vegyületben lévő semleges sók íze. A nátrium-klorid, a kálium-klorid és az ammónium-klorid például mind sós ízű, de más kellemetlen szagokat is tartalmaz. Az egyes sók ízintenzitása összefügg a vegyület molekulatömegével; minél nagyobb a molekulatömeg, annál erősebb a keserűség és egyéb kellemetlen szagok. A sósság elsődleges forrása a konyhasó, amelynek elsődleges összetevője a nátrium-klorid. A klorid és a nátriumionok egyedülálló tulajdonságai adják a nátrium-kloridnak tiszta ízét.
A sós fűszerek közé tartozik a só, a szójaszósz és a szószok. Egyes vesebetegeknél, akik nem fogyaszthatnak konyhasót, nátrium-malát vagy kálium-glutamát helyettesíthető.
2. Édesség
Az édesség általánosan népszerű íz. Az édesség elsősorban az édes-ízű gének, például az aminohidroxilcsoportok és az édes-fokozó csoportok együttes hatásának eredménye. Az alacsony polimerizációs fokú cukrok, mint a szacharóz, a maltóz, a glükóz és a fruktóz, mind édes ízűek.
Az édes fűszerek közé tartozik az asztali cukor (beleértve a fehér és barna cukrot), a méz, a malátacukor és a kőcukor.
3. Savanyúság
A savanyúságot a szerves és szervetlen savak által felszabaduló hidrogénionok állítják elő. Az ecet, a ketchup, a romlott szójaszósz és a bor egyaránt használható savanyú ízesítőként. A szokásos savanyú ízesítő komponensek az ecetsav (etánsav), a borostyánkősav, a citromsav, az almasav és a tejsav. A szerves savak gyenge savak, amelyek részt vesznek a normál emberi anyagcserében, és általában nincsenek káros hatással az emberi egészségre. Vízben oldódnak, és savanyúságuk sokkal kevésbé intenzív, mint a szervetlen savaké.
4. Fűszeresség
A csípősség az az érzés, amelyet a szájnyálkahártya nem{0}}illékony irritáló szerek általi stimulálása okoz. Összetétele összetett, a fűszeresség minden fajtája más-más összetevőből származik. A chili paprika csípőssége elsősorban a kapszaicinnek köszönhető; a bors fűszeressége a kapszaicinnek és a kapszaicinnek köszönhető; a gyömbér fűszeressége elsősorban a zingeronnek és a gyömbérnek köszönhető; a hagyma és a fokhagyma csípőssége pedig elsősorban az allicinnek köszönhető.
5. Umami
Az MSG, a csirke húsleves, a garnélarák, az osztrigaszósz, a garnélaolaj és a halszósz mindegyike umami ízű. A garnélarák, az osztrigaszósz és a halszósz umami összetevői különféle amidok és aminosavak. Az MSG mononátrium-glutamátból, míg a csirke húsleves nátrium-inozinátból származik.